Tizenhat évnyi rendőri szolgálat után, számtalan tragikus helyszínt hátrahagyva Törteli Eszter úgy döntött, végleg leteszi az egyenruhát, hogy könyvben és mentálhigiénés szakemberként dolgozza fel a látottakat. A Szemtől szemben a halállal – Egy bűnügyi helyszínelő megrázó történetei című kötetében nem csupán a szakmai kihívásokról, hanem arról a lelki teherről is őszintén beszél, amivel egy nőnek, egy anyának kell megküzdenie, ha a munkája a halálhoz köti. Eszter kislány kora óta vonzódott a nyomozók világához, katona édesapja mellett nőtt fel, mindig is fiús lánynak tartotta magát, aki céltudatosan építette karrierjét a Rendőrtiszti Főiskolán keresztül egészen a budapesti rendkívüli haláleseti osztályig.
A valóság azonban, amellyel nap mint nap szembesült, messze felülmúlta a legrémisztőbb forgatókönyveket is. A huszonnégy órás szolgálatok, a harmincórás egybefüggő munkavégzések és az elképesztő fizikai igénybevétel mellett a legnagyobb kihívást az jelentette, hogyan kapcsoljon ki, amikor hazaérve a családja várta. Gyermekei, akik ma tíz és tizenkét évesek, egykoron ártatlan kíváncsisággal faggatták édesanyjukat a munkájáról. Amikor elmondta nekik, hogy olyan emberekkel foglalkozik, akik már nem élnek, a kicsik döbbent csendben kérdezték meg tőle: Anya, te a mennyországban dolgozol? Eszter fájdalmasan pontos válasza – hogy ő bizony két emelettel lejjebb jár, egy más világban – tökéletesen összefoglalja azt a kettősséget, amiben élnie kellett.
Szakmai életútja során rengeteg gyilkos szemébe nézett, és olyan szituációkat élt át, amelyekről a legtöbben nem is akarnak tudomást venni. Különösen megrázóak voltak számára azok az esetek, amelyekben gyermekek is érintettek voltak, vagy amikor egész családokat kellett helyszínelnie. Ilyenkor a néma csend és a fojtogató atmoszféra vált az egyetlen társává. Bár már két éve leszerelt, az emlékei nem halványultak, sőt, ma már más formában hasznosítja megszerzett tapasztalatait. Lélekhotel Coaching néven futó csatornáján és egyéni tanácsadások során segít a családon belüli erőszak áldozatainak.
Nem csupán a tárgyalótermi stratégiákban vagy a hatósági eljárások útvesztőiben nyújt támogatást, hanem mentálisan is megerősíti azokat, akik hasonló poklot jártak meg, mint amilyet ő a helyszínelések során látott. Eszter hitvallása szerint a gyilkosságok valódi világa nem azonos a televíziós sorozatok csillogó, ám sokszor valótlan ábrázolásával. A drámai történetek, amelyeket most megosztott, nem pusztán visszaemlékezések, hanem egyfajta terápia is számára, miközben igyekszik másoknak utat mutatni a sötétségből kifelé. Minden egyes megoldott ügy, minden elfogott elkövető számára a sikeres helyszínelői munka bizonyítéka volt, de a valódi siker ma már abban rejlik, ha képes valakit megmenteni a lelki összeomlástól.
