A mindig mosolygós és végtelenül energikus Esztergályos Cecília mögött olyan fájdalmas múlt húzódik meg, amelyről csak most, 83 évesen volt képes teljes őszinteséggel vallani. A Kossuth-díjas művésznő, akit egy ország zárt a szívébe a Família Kft. Ágikájaként, megdöbbentő részleteket osztott meg arról, miért is állt annyiszor az oltár elé. Bár a közvélemény sokáig azt hitte, a csapongó természet vagy a szabadságvágy hajtotta egyik férfi karjából a másikba, az igazság ennél sokkal szívszorítóbb: Cecília minden egyes alkalommal csak egyetlen dolgot akart kétségbeesetten, egy gyermeket.
A színésznő élete legnagyobb tragédiája 1963-ban kezdődött, amikor a Tücsök című film forgatása idején áldott állapotba került. A sors azonban kegyetlen volt, hiszen pont ekkor kapta el a rubeolát, és az orvosok közölték a lesújtó hírt, el kell vetetnie a magzatot. Ez a pillanat örökre megváltoztatta az életét, ugyanis ezután többé soha nem sikerült teherbe esnie, hiába vágyott legalább három gyermekre. Azt is elárulta, hogy az akkori rendszer szigorú szabályai miatt kényszerült a sokszori házasodásra, hiszen abban az időben egy nő csak akkor vehetett igénybe bizonyos meddőségi vizsgálatokat és orvosi segítséget, ha férjnél volt.
Cecília felelevenítette a múlt árnyait is, köztük az első nagy szerelmét, aki tizennyolc éves korában szinte tönkretette a lelkét azzal, hogy kijelentette: nem akar tőle gyereket és nem veszi el. Később jött az első férj, a filmgyári asszisztens, akivel mindössze hat hónapig tartott a frigy, majd egy táncművész, egy taxisofőr, egy görög színész és végül Incze József követte egymást. Minden kapcsolat két évig tartott, mert minden újabb kórházi kivizsgálás után ki kellett mondaniuk a fájdalmas igazságot: nem jön a baba. A művésznő bevallotta, hogy bár kifelé mindig derűt sugárzott, húsz éven át minden egyes nap sírt magányában a be nem teljesült anyaság miatt.
A fordulat 41 éves korában érkezett el, amikor találkozott dr. Fonyódi Péterrel. Akkorra már elengedte a gyerek kérdést, és a pszichológus mellett végre meglelte azt a nyugalmat, amire vágyott. Bár jelenleg egy hatalmas solymári házban élnek, az évek alatt kialakult közöttük egyfajta különleges szeparáció is: külön szobában alszanak, hogy megőrizzék a saját intim szférájukat az idős korra. Cecília ma már megbékélt a sorsával, és bár saját gyermeke nem született, férje családjában megtalálta a szeretetet. Még a sírhelyüket is közösen váltották meg, rávésetve neveiket a kőre, jelezve, hogy ez az utolsó, immár negyven éve tartó szövetség az örökkévalóságig tart.
