A döbbenet és a fájdalom hatja át Balogh Tamásné mindennapjait, akinek az élete egyetlen pillanat alatt tört ketté egy olyan orvosi beavatkozás után, amelyre senki sem volt felkészülve. Az édesanya, aki korábban tele volt tervekkel és energiával, most egy olyan testben kénytelen élni, amely már soha nem lesz a régi. A műtőasztalon ugyanis valami visszavonhatatlan történt: az orvosok kénytelenek voltak eltávolítani gyomrának kilencven százalékát, ami egyet jelent azzal, hogy az evés és az ivás alapvető öröme örökre átalakult számára.
A beavatkozás drasztikus következményei nemcsak fizikailag, hanem lelkileg is teljesen felemésztették az asszonyt. Balogh Tamásné arca elárulja azt a mérhetetlen küzdelmet, amit nap mint nap vív a saját szervezetével. A kilencven százalékos veszteség nem csupán egy orvosi adat a papíron, hanem egy kegyetlen valóság, amely minden egyes falatnál emlékezteti őt a történtekre. A konyha, amely korábban a családi élet központja volt, most a szorongás helyszínévé vált. Minden egyes étkezés egyfajta oroszrulett, hiszen a megmaradt apró gyomorrészlet már nem képes befogadni azt a táplálékmennyiséget, amelyre egy felnőtt embernek szüksége lenne az életben maradáshoz.
Az édesanya környezete is értetlenül áll a helyzet előtt. Hogyan juthatott el idáig a folyamat, és mi vár még Balogh Tamásnéra ebben a kilátástalannak tűnő küzdelemben? A családtagok próbálják tartani benne a lelket, de a falak között tapintható a feszültség és a szomorúság. Az asszony szemeiben ott vibrál a néma segélykiáltás, miközben próbálja feldolgozni, hogy a teste egy részét örökre elveszítette. Ez a súlyos fizikai hiány minden mozdulatára rányomja a bélyegét, a gyengeség és a folyamatos rosszullétek pedig árnyékként követik őt.
A sors fintora, hogy miközben mások a mindennapi gondjaikkal vannak elfoglalva, Balogh Tamásné számára a túlélés lett az első számú feladat. A kilencven százalékos gyomoreltávolítás utáni élet egy olyan ismeretlen terep, ahol nincsenek térképek. Az édesanya minden erejét összeszedve próbál helytállni a gyerekei mellett, de a tükörbe nézve egy idegent lát, akinek az élete egy sebészi szikétől változott meg mindörökre. A fájdalom nem csillapodik, a kérdések pedig csak sokasodnak az éjszakai csendben, amikor csak a saját zihálását hallja a szobában.
