Valóságos horrorfilmbe illő, bénító jelenetek játszódtak le a közkedvelt magyar énekes, Kozso sződligeti családi fészkében. Az egykori popikon teljesen összetört és a nyilvánosság előtt, könnyeivel küszködve, zokogva tálalt ki arról a fegyveres, kutyás ostromról, amely egycsapásra romba döntötte az életét. Egy hideg reggelen ugyanis hivatalos végrehajtók, rakodómunkások kíséretében, megdöbbentő és kíméletlen nyerseséggel törtek rá a gyanútlan zenészre és családjára. A hatósági emberek abszolút nem válogattak az eszközökben: feszítővassal estek neki a garázsajtónak, szétpakoltak mindent, ami az útjukba került, és elvittek minden mozdítható, szemmel látható értéket.
A drámai és felkavaró ügy hátterében egy elhúzódó, bonyolult jogi konfliktus áll, amely az énekes 86 éves, mélyen tisztelt édesapjához, Oszi bácsihoz kötődik. Egy látszólag egyszerű, az idős apa nyugdíjából folyamatosan törlesztett és vont közösköltség-tartozás duzzadt az évek során megállíthatatlan, gigantikus lavinává. Bár a család mindent megpróbált, és az árverési jegyzőkönyv lezárása előtt még egy egymillió forintos végső, egyösszegű utalással is megpróbálták rendezni a fennálló elmaradást, a gépezet nem állt meg. Az idős édesapa lakrészét elárverezték a feje felől. A helyzetet tovább bonyolítja és teljesen abszurddá teszi, hogy az ingatlan két, szorosan összeépített részből áll: az egyikben Kozso és kedvese, Ágica élnek, a másikban pedig az idős édesapa lakott, s a két lakrész ráadásul közös gáz- és villanyórán van, így ezer szállal függnek egymástól.
Amikor eljött a kíméletlen birtokbavétel pillanata, a zenész világa végérvényesen összeomlott. Kozso elmondása szerint a házat megvásárló hölgy harmincadmagával érkezett meg a helyszínre. A betolakodók hangosan röhögtek, rendkívül durván, flegmán beszéltek a családdal, és semmiféle tiszteletet nem mutattak. A sokkoló, fegyveres erőszak láttán a zenész és párja annyira megijedtek, hogy a 86 éves Oszi bácsit azonnal elvitték a helyszínről, hogy megkíméljék az idős, törékeny embert a szörnyű megrázkódtatásoktól és a megalázó látványtól. Ám a fosztogatás ezzel nem ért véget: mivel a lakrészek egyben vannak, a végrehajtók olyan területre is behatoltak, amely Kozso saját birodalma. Így a pakolás során nemcsak az édesapa holmijait rakták teherautóra, hanem az énekes legféltettebb személyes tárgyait, pótolhatatlan családi emlékeit és a fellépőruháit is könyörtelenül bezsákolták és elszállították.
A sződligeti birtok azóta egy feszült, félelmetes zárvánnyá változott, ahol a mindennapos rettegés vette át az uralmat. A kertben jelenleg nincs kerítés, a területet egy idegen német juhászkutya és egy fegyveres biztonsági őr vigyázza, akiket az új tulajdonos állított oda. Kozso és Ágica gyakorlatilag fogolyként élnek a saját otthonuk megmaradt részében: be vannak zárkózva, és még a saját udvarukra, az imádott kertjükbe sem mernek kilépni a fegyveres jelenlét miatt. Az énekes teljesen magába roskadt a tehetetlenségtől, és sírva kijelentette, hogy ha kell, a pápáig vagy a miniszterelnökig is elmegy segítségért, mert képtelen elviselni, hogy az édesapja és a saját élete munkáját vadidegenek hordják szét és gyalázzák meg a szeme láttára. A család most ügyvédekkel, hivatalos iratokkal és beadványokkal küzd a bíróságon, miközben Kozso arra figyelmeztet mindenkit, hogy a legkisebb elmaradás is ilyen pusztító, visszafordíthatatlan tragédiához vezethet.
