Évtizedek óta övezi titokzatosság a magyar felnőttipar legendás alakját, Kovács Istvánt, akit mindenki csak Koviként ismer. A rajongók és a kritikusok egyaránt azt találgatták, vajon milyen luxusban élhet az a férfi, aki a kilencvenes években a semmiből épített fel egy egész birodalmat. A pletykák luxusvillákról, fényűző palotákról és távoli, egzotikus otthonokról szóltak, ám a valóság egészen más. Kovi ugyanis a mai napig hű maradt gyökereihez, és abban a józsefvárosi lakásban éli a mindennapjait, ahol a gyerekkorát töltötte.
Sokan meglepődtek, amikor kiderült, hogy a magyar pornóipar egykori „pápa” nem költözött ki a fővárosból, és nem cserélte le a belvárosi miliőt egy agglomerációs kertvárosi házra. Míg pályatársai és a sztárvilág krémje sorra költözik el a nagyobb kényelem reményében, Kovi számára ez a lakás sokkal több, mint négy fal: ez az otthona, ahol a falak minden emlékét őrzik. A környezetében élők szerint a rendező sosem vágyott a hivalkodó csillogásra. Bár az élete a kamera előtt a legvadabb fantáziákról szólt, a magánélete ennek szöges ellentéte: egy csendes, hétköznapi nyugalom, ami távol áll a reflektorfénytől.
A hírek szerint a rendező elkötelezettsége a lakhelye iránt nem csupán megszokás. Kovi a saját bevallása szerint a közösséghez és a múlthoz való ragaszkodását látja ebben a döntésben. A józsefvárosi otthon, amely sokak számára talán meglepő választás lehet egy hírességtől, számára a biztonságot és az állandóságot jelenti. Ebben a környezetben tud igazán kikapcsolódni, távol a szakmai forgatagoktól és a folyamatos közfigyelemtől.
Érdekes párhuzamot vonhatunk aközött, ahogyan Kovi az otthonát választotta, és aközött, ahogyan a szakmai életében hozott döntéseit kezeli. Míg a munkáiban a határfeszegetés és az újítás volt a cél, addig a privát szférája egyfajta érzelmi menedékké vált. A rajongók számára ez a hír talán eloszlatja a legvadabb tévhiteket is. Kovi nem egy elérhetetlen, távoli mogul, hanem egy olyan ember, aki értékeli az egyszerűséget és a stabilitást. Sokan úgy gondolják, ez a fajta alázat tette őt igazán sikeressé, hiszen sosem vesztette szem elől, honnan indult. A története így válik teljessé: egy férfi, aki a világot a lábai előtt hevertette, mégis mindig haza tudott térni ugyanabba az ajtóba, amelyet gyerekkorában még szülei mellett nyitott ki. Ez a ragaszkodás egy olyan emberi arcot mutat, amelyet kevesen ismertek eddig, és ami még inkább érdekessé teszi a róla szóló aktuális drámasorozatot is.
